Sima szombat

 

Tegnap háromnegyed 12-kor feküdtünk le, mert a tesóméknál voltunk, a kisebbik lányának tartottuk a 8. szülinapját. Na, onnan nem ilyen későn jöttünk el, de még itthon elment az idő, mire fekvés lett belőle.

Hiper-szuper kifestős, matricás füzetet kapott, hozzá való színes cerkákkal, amit jól be is pakolt a tolltartójába, szerintem nagyon jópofa volt. Persze a prímet a mamától kapott „újrahasznosítós” Lego szemetes vitte, amit azon nyomban elkezdett összerakni. A torta a mi kedvencünk volt, málnás-rizses a Krisztina cukrászdából, Somlóról. Jajjjj, az valami mennyei.

Szóval a késői lefekvés után én már fél 8-kor felébredtem, mire Laura is felkelt és közölte, hogy minek vagyok fent ilyen korán. Mondtam neki, ha a szobádban aludt volna (és nem mellettem, „csak ma utoljára”, persze mert nem takarította ki a szobáját), akkor most nem keltél volna fel. De evvan.

A kutya még pihegett volna a meleg ágyikóban, de aztán kiparancsoltam a „hidegbe”, amúgy tényleg nem volt meleg, úgyhogy elballagott a vadszőlőig, ott könnyített magán és már újra bekéretzkedett volna, de még gondoltam, hogy hát azért na.

Ma sok dolga volt Laurának, mert holnap meccs lesz, ráadásul már 10-re a másik csapat meccsén kell lenniük Tatabányán, így miután beviszem, a mamát összeszedem, kijövünk hozzánk és innen megyünk fél 2-re Lovasberénybe. Izgul, már várja a holnapot. Ezért ma meg kellett írnia jövő hétre a leckéit, vendégtériből egy híres magyar cukrászról kellett házidogát írnia, Dobos Józsefet választotta. Mivel a jövő hét napjai sem lesznek unatkozósak, így előre kellett dolgozni. Aztán kitakarította a szobáját. Én ezalatt csináltam húslevest, rakott krumplit, meg jó kis tejfölös csirkepörköltet (köretet még nem). Ma ez volt az ebéd, a pörkölt kivételével, az majd kedden vagy szerdán kerül sorra. De mivel holnap nem lesz időm főzni, így ma megcsináltam, meg így holnap, mielőtt anyukámmal indulunk, tudunk kajálni.

Az ebéd után én hirtelen felindulásból kimentem, és a már régen dédelgetett „vágyamat” kielégítve kitakarítottam a kocsit. Hát azért más a feeling, na.

Addig Laura sütött egy körtés bociszeletet. Bocis azért mert volt itthon fél kiló túró és körtés azért mert volt itthon már enyészetnek induló körte, és mielőtt még….., na azelőtt meg kellett csinálni.

Most vette ki a sütőből, még nem tudjuk milyen, de tutira finom, én mindjárt benyomok belőle szerintem, mert hát kívánom, na.

Megállapítottam, hogy délután 4-re kellemesen elfáradtam és a mai napot már nem akarom túlgondolni, úgyhogy netezek egy kicsit, aztán szerintem fürcsi, körömápolás és szerintem olvasok még.